Egy napsütéses délutánon, uzsonnaidő táján Beni már egyre gyakrabban pislogott a konyha felé. A kis gyomra halkan korogni kezdett – bizony, ideje lett volna az uzsonnának. Éppen ekkor lépett be a szobába a nénikéje, kalapban, táskával a kezében, mintha már indulásra készen állna. Beni meglepetten nézett rá. – Nem kapok uzsonnát? – kérdezte aggódva, miközben megsimogatta a pocakját. A nénikéje elmosolyodott. – Dehogynem. Ma elviszlek egy nagyon különleges helyre uzsonnázni. Be